Augusztus 18-án, csütörtökön, korán reggel találkoztunk Balázzsal és irányba vettük a Liszt Ferenc repülőteret egy taxi segítségével. A reptéren összeszedtük a szerb kollegát, aki velünk tudta le ezt a néhány kilométert New York-ig ;) Az út elég hosszú volt, de viszonylag jól bírtam. Több mint nyolc óra repülőút után megérkeztünk a J.F.K-re, ahol találkoztunk a bolgár barátunkkal, aki szintén a versenyre érkezett. Könnyedén kijutottunk a reptérről, röpke két óra sorban állás után. :) Kifelé menet elkezdődött a taxi vadászat és itt bukkant fel a horvát-szlovén manuál mester is. Elindultunk így öten a szállásunk felé. A taxi út is elég hosszú volt, de annál látványosabb!
A szállodába érve kedves Red Bull-os lányok fogadtak minket hatalmas mosollyal és útba igazítottak, majd bejelentkeztünk, elfoglaltuk a szobánkat, ami mellesleg egyszerűen szuper volt! Minden kényelem megvolt benne, ami kellett. A bolgár versenyzővel kerültem egy szobában és rövid kipakolás után eldöntöttük, hogy még az esti meeting előtt elmegyünk egyet gurulni a környéken. Meg is tettük a körbe nézést, legurítottunk egy frissítőt is a nagy meleg miatt, biztos, ami biztos. ;) Este összegyűlt mindenki az előtérben és vártuk, hogy menjünk vacsorázni egy közeli étterembe, ami meghiúsult a nagy eső miatt! A szervezők fél óra alatt prezentáltak nekünk egy hideg tálas vacsorát rengeteg ital társaságában. Jó hangulatban dumálgattunk a gördeszkáról meg minden másról, végül 25 alvás nélkül töltött óra után elmentünk lefeküdni.
"...sokat deszkáztunk, bohóckodtunk a többiekkel, nagyon jó kis „session” volt!"
Péntek reggel viszonylag korán keltünk, mert a programunkban szerepelt egy fél kilences találkozó, amikor is átvehettük a versenyzői-csomagot, ami sok jó ajándékot tartalmazott, amiért nagy „respect” a Red Bull-nak! Ez után volt 3-4 óránk a gyakorlásig. Jutott időnk egy kis városnézés és reggelizésre meg egy kis pihenésre ebben a pár órában. Majd eljött a gyakorlás ideje, mindezt 7 óráig lehetett megtenni sokat deszkáztunk, bohóckodtunk a többiekkel, nagyon jó kis „session” volt! Gyakorlás után vissza a hotelbe kis chill és utána megint találkozó a váróban, hogy együtt menjünk vacsorázni a Red Bull Space nevezetű helyre. Az eső sajnos itt is közbe szólt, úgyhogy a szervezők kitalálták, hogy hívnak sofőr szolgálatot és két autót rendeltek, ami több fordulóval vitte el a deszkásokat a helyre. A vacsora nagyon jól sikerült, nagyon figyeltek, hogy mindig a legjobbat biztosítsák nekünk mindenből. Még az este folyamán a vacsora alatt üdvözöltek minket és felsorolták a neveket egy rövid bemutatkozásra, majd megmutatták, hogy ki melyik „heatben” szerepel majd a szombati versenyen. Ezek után séta vissza a hotelbe és instant alvás következett a másnapi verseny miatt.
Szombaton kaptunk ébresztést a szállodától, nehogy valaki átaludja a versenyt. :) Ettünk egy laza reggelit és legurultunk a pályához, ahol egy rövid melegítés után kezdődött is a verseny. Én csak a 7. „heatben” voltam, úgyhogy a pálya szélén deszkáztam a többi várakozóval, hogy ne essünk ki a formából, mire mi jövünk. Ez nagyon király volt. A verseny után, ami elég hamar véget ért, mentünk „streetelni” a városba. Egy gyorsétteremben lespanoltunk pár helyi deszkással, akik körbe vezettek minket egy kicsit és nagyon jó helyekre elvittek minket. Nagyon jó arcok voltak és etalon jót deszkáztunk velük. Deszka után visszamentünk a hotelbe, kis pihenés, zuhany és utána mentünk az amatőr verseny hivatalos after partijába, ami hatalmas buli volt, nagyon jó szervezéssel. Remekül éreztük magunkat. Viszonylag korán elléptünk a buliból, mikor már nem voltak sokan, hogy egy kicsit mi is felfedezzük az igazi New York-i éjszakát. Elmentünk egy boltba venni valami innivalót és ott találkoztunk pár deszkás arccal, akik elvittek minket egy buliba. Bár ez a buli nem volt valami nagy durranás, de azért jól éreztük magunkat és olyan hajnali 4 fele tértünk vissza a hotelbe és kidőltünk.
"A profik elég jól rakták a trükköket, habár Sewa-t nem nagyon tudták megállítani, egészen a második helyig menetelt..."
Vasárnap sok alvás után felkeltünk és kimentünk megnézni a profikat, akikkel az amatőr győztes holland Sewa is versenyzett. A profik elég jól rakták a trükköket, habár Sewa-t nem nagyon tudták megállítani, egészen a második helyig menetelt, ahol csak 4 ponttal maradt le Joey Brezinski mögött, pedig mi nagyon szurkoltunk neki, de azért ez is egy nagyon szép teljesítmény tőle! A verseny után még kicsit lötyögtünk a városban, de nekem vissza kellett mennem a hotelbe mert aznap indult vissza a gépem: Illetve nem indult, mert sajnos időközben módosult a visszautazásom dátuma, így volt egy felesleges köröm JFK-re, majd vissza a hotelba. Nem igazán tudtam mit csináljak, mert korábban már kijelentkeztem a hotelből, szóval a szobám már ugrott, de szerencsére a jó gördeszkás mentalitás miatt egyből befogadott kedves holland barátunk, az újdonsült bajnok Sewa és nála letudtam rakni a cuccaimat. Este elmentünk a Pro verseny after partijába, ami elég király volt csak már nagyon fáradt volt mindenki. Kedves barátom, a boszniai versenyző felajánlotta az egyik ágyát a szobájában, mivel ő egyedül lakott így nem kellett a korábbi szobát visszaszereznem. Így viszonylag lazán megúsztam ezt a kis félreértést és legalább ott lehettem a buliban is!
Hétfőn már csak a délelőtt állt rendelkezésünkre, mert délután ment a gép. Elmentünk egy etalon reggelire egy közeli helyre. Utána már csak tengtünk-lengtünk és könnyes búcsút vettünk a gördeszkás barátainktól. Visszafele is a szerb úriemberrel mentem, testvériesen elosztottuk a taxi pénzt, a gép rendben elindult, mi meg aludtunk. :)
Fofó New York-i naplója - Red Bull Manny Mania