Izzasztó hétvégén van túl Horváth Kinga tizenkétszeres magyar bajnok, aki egyetlen női versenyzőként június 18-án kipróbálhatta magát a Red Bull Upstream wakeboard versenyen a szlovákiai Pozsony-Dunacsúnyban. Erről az izgalmas új élményeket adó extrém hétvégéről beszélgettünk.
Első alkalommal csúsztál ilyen körülmények között. Milyen élmény volt?
Fantasztikus volt, semmivel össze nem hasonlítható érzés. Nagyon-nagyon más, mint bármilyen extrém dolog, amit eddig csináltam. Úgy kell elképzelni, hogy a folyó folyásirányával szemben csúsztunk, és elég gyorsan jött a víz, össze-vissza a hullámok, különböző meder-mélység, szintkülönbségek, plusz még elemek is beépítve a pályába. Szóval meglehetősen komplex dolog. Bár megemelték a vízszintet, ezzel nem volt gond, de mindenhol más mélységgel küzdöttünk, hol csak térdig ért – hol pedig mélyebb volt. Merőben új, teljesen más tapasztalat volt, mint például a Red Bull Thermal Dual. Az is extrém volt, hogy három medencét összekötő elemeken csúsztunk, de ott sima víz volt. Ezzel szemben az Upstream-en nem normál víz volt, hanem mozgott alattad a víz és hullámzott. Volt például egy vízesés - amit Niagarának neveztünk el -, azon kellett felmenni, így ez sokkal nehezebb dolog volt.
"Ezelőtt semmit nem tudtam a helyszínről, a versenyről, így nagyon izgultam. Mikor megláttam, még nagyobb lett a „para”, mert már akkor tudtam, hogy ez nem lesz egy könnyű történet."
Milyen elképzelésekkel indultál, és ehhez képest milyen volt a valóság?
Bár csúsztam már a Tiszán és a Dunán is, de ez vadvíz volt, így sokkal nehezebb is. Tehát nagy várakozással nem indultam, mert tudtam, hogy fiúkkal fogok versenyezni szinte egyedüli lányként. Igazából csak egy élményt szerettem volna magamnak, hogy csúszom egy ilyenen is, és tudásomhoz mérten a legjobban megoldom a pályát. Úgyhogy én csak nagyon izgatott voltam, hogy egyáltalán el tudok–e indulni, végig tudok–e menni, esetleg valamilyen elemre fel tudok-e menni. Ezelőtt semmit nem tudtam a helyszínről, a versenyről, így nagyon izgultam. Mikor megláttam, még nagyobb lett a „para”, mert már akkor tudtam, hogy ez nem lesz egy könnyű történet. Aztán az edzésen és a kvalifikáción meg tudtam azt csinálni, amit nagyon szerettem volna, sőt a kickeren és az ollie on slideren is csúsztam. A döntőben pedig a közönséget szórakoztattam, mert ketszer is hatalmasat estem.
Esés szempontjából mennyire volt veszélyes a pálya?
Amint elestünk, utána rögtön a hátunkra kellett fordulni, és nézni a mentő személyzetet, akik bedobtak egy kötelet, mert olyan gyorsan vitt a víz, hogy esélyünk sem volt. A Dunán vagy a Tiszán azért lehet valamennyire kontrolálni. Például a szárnyas hajós projektünknél is volt, hogy erős volt a sodrás, de közel sem ilyen erős. Ráadásul, mivel sziklák is voltak, elég sok mindenre kellett figyelni.
Ilyen extrém körülményekre hogyan tudsz készülni?
Nagyon sehogy. Itt az ember mentálisan kizár minden tényezőt, és próbál higgadt maradni, és majd lesz valami. Illetve a sokévi tapasztalat benne van az emberben, hogy már annyi féle helyzetben csúsztunk. Például olyan hullámos balatoni vízen mentünk siófokon, hogy azt sok rider elképzelni se tudja. Az ember pedig próbál ezekre építkezni, hogy csinált már annyi őrültséget, hogy ebből is kihoz majd valamit. Aztán mikor a víz mellett álltam, csak arra gondoltam, hogy induljunk el. Mert fogalmam nem volt, hogy mi lesz. Az edzés volt a legrosszabb, az első alkalommal ráadásul sikerült a legzavarosabb vízbe belemennem, így nem is tudtam sokáig eljutni. Itt meg kell találnod egy ideális ívet, hogy melyik a legjobb, miként tudsz a legjobban közelíteni a slider-hez. Tehát minél többet csúszol pályán, annál több mindent tudsz már körről-körre bele tenni, és annál jobban élvezed, és nem arra koncentrálsz, hogy – Úristen, csak túléljem!- hanem már ugrálsz egyik hullámról a másikra, és tudod nagyjából, hogy mi fog következni. Szóval hihetetlen szépsége van, ha megismered. Persze a legtöbb embernek esélye sincs megismerni, hiszen eddig ilyen versenyen mindössze húsz rider indulhatott. Most, hogy már nekem is volt egy ilyen élményem, és tudom, hogyan viselkedik a deszka, talán már kicsit profibban tudok hozzáállni a következő versenyhez.
"Amikor így végig vittem hassal az első esést - amire még rá is homorítottam – akkor oda mentem a bírókhoz, és mondtam, hogy a legtöbb pontot érdemelném, mert így még senki nem csúszott."
Tervezed a megjelenést a következő Red Bull Upstream-en?
Mindenképp ott akarok lenni, hogy ne én legyek a „hasoncsúszó lány”. Amikor ugyanis felmentem a versenyen a nehezebb pályán, nem tudtam jól ráugrani a sliderre, mert nem egy kezdő elem volt: bele akadt a deszkám és végig csúsztam hassal. Amiből különben világhírű fotók születtek, és minden videóban benne vagyok. Úgy néz ki, sikerült maradandót alkotni, és most már én is röhögök rajta. Bár azt beszéltük, hogy a bírók a versenyzői eligazításon elmondták, hogy egyedi, különleges, kreatív dolgokat szeretnének látni. Amikor így végig vittem hassal az első esést - amire még rá is homorítottam – akkor oda mentem a bírókhoz, és mondtam, hogy a legtöbb pontot érdemelném, mert így még senki nem csúszott. Azóta is számtalanszor hallottam, hogy díjnyertes a fotóm. Persze most, hogy ezt sikerült bemutatnom, szeretnék azért mutatni mást is a szlovén versenyen, úgyhogy mindenképpen szeretnék elmenni arra is. Főleg, hogy állítólag az egy teljesen más környezet, mert ez egy keskeny pálya volt négy elemmel, a szlovén versenyen viszont több elem van, de sokkal szélesebb így több mindent lehet majd ott csinálni.
Számtalan címmel a tarsolyodban mekkora teher volt pszichikailag a versenyen való indulás illetve a megfelelni akarás?
A sportokban mindig benne van az, hogy hibázhatsz. De számomra ez nem is igazán egy verseny volt, nem is úgy fogtam fel. Hanem, hogy szeretném bebizonyítani, lányként is menni fog, Ez sikerült is, mert bár egy másik lány is indult, de ő nem tudta végigcsinálni a pályát. Igazából azt vettem észre, hogy a fiúknak meg tudtam mutatni azt az edzésen és a kvalifikációban, és meg is kaptam, hogy ,,azt a mindenit, le a kalappal, nagyon dúrva vagy”. Persze mivel délután már a közönségnek a versenyen nem tudtam megmutatni, nyílván tök szomorú voltam, meg azt éreztem, hogy ez így gáz, mert sokkal több van bennem, de ilyen dolgok ebben a sportban bármikor előfordulhatnak. Úgyhogy alapvetően én tényleg csak azt szerettem volna, hogy megmutassam a többieknek, hogy egy lány is végig tud menni, ez sikerült. De nem akartam magamra ilyen plusz súlyokat pakolni, hogy kinek mit kell bizonyítani vagy megmutatni. Szóval köszönöm még egyszer mindenkinek, hogy részt vehettem, és meghívtak erre a versenyre.
Kinga élménybeszámolója a Red Bull Upstream-ről