A Motörhead Lemmy-je (édesanyjának Ian Frazer Kilmister) az elmúlt négy évtized egyik legnagyobb, legelismertebb és legsajátosabb rock ’n’ roll egyénisége. Egy ember, aki ragaszkodott elképzeléseihez, aki saját szabályait követte, és aki úgy élte életét, ahogyan ő szerette volna. Lemmy-vel Chris Sullivan beszélgetett.
Honnan jött a Lemmy név?
Ha jól tudom, ez egy walesi sértés. Még az általános iskolában ragadt rám Walesben, de meg nem tudnám mondani, hogy mit jelent.
Milyen érzés, amikor legendás rock őrültként utalnak rád?
Már megint ez... Hát, csak teszem, amit teszek. A siker titka megtalálni azt a dolgot, amihez igazán értesz, és amihez én értek, az a Motörhead.
„Rendszeresen kijártunk a Richmond Parkba a fákkal és az őzekkel beszélgetni. Az ember rájön, hogy ideje abbahagyni, amikor a fák nyerik a vitákat.”
Egészen döbbenetes, hogy milyen régóta csinálod, amit csinálsz.
Hát...nagyon jól csináljuk, amit csinálunk. Nagyon elégedett vagyok azzal, hogy hol tartunk ma. A zenei ranglétra második fokának tetején állunk. A legfelső fok tetején lenni nem jó, mert akkor az embernek nincs egy perc nyugta sem.
Mi adta meg a kezdőlökést pályafutásod kezdetén?
Láttam, hogy a zenészek kapják meg az összes csajt. Szerintem ez elég motiváció. Eszméletlenségig inni magad, körbeutazni a világot, megkapni minden csajt - nincsen ezzel semmi gond. Mellesleg az, hogy ott hagyhattam végre a walesi Colwyn Bay-t sem volt egy utolsó szempont.
A Motörheadet és téged mindenki szeret, zenei beállítottságtól függetlenül. Mi ennek az oka?
Mert őszinte vagyok - nincs rizsa, nincs kamu. Mindig is azt vallottam, hogy ha rendesen bánsz az emberekkel, akkor ők is rendesen bánnak veled. Néha persze nem ilyen egyszerű a dolog, de hát ilyen az élet. Az egyik kedvenc mondásom az, hogy: „bánj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak,” és én ennek megfelelően élem az életem. Legalábbis az esetek többségében - vannak dolgok, amiknek nem lehet ellenállni.
Spotmen Studios, Inc.
...És a Hawkwind?
Úristen... rengeteg LSD-t nyomtunk a Hawkwinddel. A koncerteket is betrippezve nyomtuk le. 1975-ben abbahagytam ezt az egészet, mert kezdtek megismétlődni az élményeim. Ez sajnos minden droggal így van, ha elég ideig nyomod őket.
Tanultál valamit ezekből az élményekből?
Az egyetlen hasznos dolog, amit megtanultam ebben az időszakban az volt, hogy akkor is képes voltam funkcionálni, ha darabokra voltam hullva. A koncertet mindig le tudtam nyomni. A Hawkwindből azért rúgtak ki, mert elkaptak a zsaruk. Akkor alapítottam a Motörheadet. Ha egy új tag érkezik a bandába, mindig megmondom nekik: „Engem nem érdekel, mit csinálsz magaddal a show után, de a koncertet le kell nyomni. Nem érdekel, hogy be vagy tépve, de a koncert mindennél fontosabb!” Talán ez az, ami megkülönböztet minket a többiektől manapság.
Mit gondolsz az anti-alkoholista, anti-drog zenekarokról?
Rohadékok! Az ő filozófiájuk, hogy „Én nem iszom, ezért te sem ihatsz!” Milyen hülyeség ez? „Micsoda? Ha abba akarod hagyni, akkor hagyd abba, de nekem ne magyarázz, mert én nem te vagyok! A színpad mögött van 12 üveg ásványvíz, meg egy-két vekni teljes kiőrlésű kenyér. Ez nem rock ’n’roll – takarodjatok a picsába! A rock n’roll lényege hogy ha már nem tudsz két lábra állni, a zenét akkor is tudod tolni.
www.imotorhead.com
Mindig is nagyon sajátos stílusod volt. Hogyan jellemeznéd?
Ha mindenáron mondanom kell valamit, akkor talán egy hatvanas évek-beli cowboy. Olyan Kirk Douglas-os... Az évek alatt semmit nem változtam. Sokan a legújabb divatot próbálják követni, annak ellenére, hogy hülyén néznek ki, mert nincs meg hozzá az alakjuk vagy egyszerűen rossz az ízlésük. Olyanok, mint az idióták. Mintha fejátültetést végeztek volna rajtuk. Szerintem mindenkinek meg kellene találnia azt a stílust, ami illik hozzá vagy amiben kényelmesen érzi magát, és kitartania amellett.
Van valami, amit szenvedélyesen gyűjtesz?
Óriási gyűjteményem van ballábas csizmákból. Mindig a jobb lábamról kopnak el először, de soha sem dobom ki őket. Vannak fehérek, feketék - de mind ballábas. Egy nap még jól jöhetnek, ha mondjuk amputálni kellene a lábam, vagy legalábbis ezt gondolom most. A lakásom egyébként tele van mindenféle szarral és kacattal - elég reménytelen a helyzet.
Van bármi, amit csináltatnál magadnak?
Hát, gondolkodtam már azon, hogy egy mű-mell nem jönne rosszul. Mindig is érdekelt ez a dolog. A hátamon hordanám, hogy asszonynak is legyen mivel szórakoznia.
A nők melyik viseletedet szeretik a legjobban?
Hát ha igazi nők, akkor azt szeretik ha semmi sincs rajtam. Talán csak egy kis púder.
A Motörhead egész nyáron és ősszel Európában turnézik.
.jpg "seth-troxler")
Utazás Lemmy fejébe