Kipróbáltuk a hivatalos MotoGP játék Xbox 360-ra készített változatát és összességében véve úgy találtuk, hogy kemény dió megtanulni, de megéri...
Első benyomások
Ami a látványt illeti, a MotoGP 10/11 igen tetszetős, alaposan odafigyeltek a pályák, versenyzők és motorok legapróbb részleteire is, számos nézet közül választhatunk, ráadásul az egyenes pályaszakaszokon hibátlan a sebességérzet. A hangzása is nagyszerű, bár előfordul, hogy a kísérőzene annyira háttérbe szorul, hogy egyáltalán nem hallható a meglehetősen valósághű motorhangzás mellett és ez egyaránt igaz, akármelyik géposztályt választja is a játékos.
Annak tükrében, hogy a játék megjelenését pont a múlt héten megrendezett, idei valós katari MotoGP futamhoz igazították, kissé furcsának tűnik, hogy például Valentino Rossi a tavalyi bajnokság 46-os rajtszámú Yamaháját üli meg, bár internetkapcsolattal az Xbox 360-ra is ingyen letölthetők lesznek frissítések, „párhuzamosan a 2011-es MotoGP mezőny ismertté válásával”. Mindenesetre a tény, hogy a baleset áldozatául esett Shoya Tomizawa még mindig szerepel a Moto2-es kategóriában, meglehetősen kínos...
Játékmenet
A játékot a Monumental Games fejlesztette és úgy tűnik, apait-anyait beleadtak, hogy a lehető leghitelesebbé tegyék az élményt, ami persze kétféleképpen is elsülhet. Mi a legkönnyebb, azaz a „Gentle” móddal kezdtük a játékot (néhány lépés után egyébként az „Insane”, azaz elmebeteg szint következik), amelyben a váltástól a fékezésig, a szélterelők mögé bújásig és a kipörgésgátlóig minden automata állásban van, de a motorok irányítása még így is elég nehéz a kezdő játékos számára, noha a játék irányítása korántsem bonyolult: a jobb oldali trigger az előremenet, a bal oldali joystick-kal kell kormányozni, ha minden segítséget bekapcsoltunk. (Egyébként a véletlenszerű „esős” futam csak kozmetikázásnak tűnik és egyáltalán nem eredményez hiteles vizes pályás úttartást.)
A kanyarvétel különösen kemény, a játék által javasolt nyomvonal követése pedig kifejezetten nehéz, pláne, ha nagy sebességgel érkezünk egy kanyarba. (Nyilván sokat segítene, ha hirtelen a fejünkben lenne a megannyi híres pálya vonalvezetése...) Az automata fékezés szempontjából mellékes, ha nem tartjuk a javallott vonalat, hiszen annak alapján, hogy a program szerint hol kellene járnunk, az így is, úgy is működésbe lép, hiába húzunk kövérgázt egy kanyart hátrahagyva. Viszont a fékautomatát kikapcsolva az első versenyeink javát a kavicságyban tölthetjük, mert a manuális fékezés szinte hatástalannak tűnik, a sima gázelvételtől alig különbözik.
Amennyiben az egyenes szakaszok szűk részén maradunk, „Gentle” módban aránylag könnyen meg tudjuk előzni a többi motorost, ám egyetlen hiba is elég a frusztráló eredményhez, amint a mezőny szépen elhúz mellettünk, miközben alapjáraton visszaevickélünk a bukótérből, így az aszfaltcsíkra érve újfent az utolsó helyen találjuk magunkat. Szintén nehéznek bizonyulhat a pályára visszatalálás, sőt, a felállás is anélkül, hogy újból oda ne csapnánk a tankot.
A pályán kívül eltöltött idő egy „vörös zónában” gyűlik, majd hozzáadódik az éppen aktuális köridőnkhöz, más szóval a játék minden kicsúszásunkat kétszeresen bünteti. Ezért csak szinte hibátlan kvalifikációs kör esetén kerülhetünk a rajtrács első felére. Nagydíj futamokon a kicsúszások ideje szintén összeadódik, de újabb szankciót nem von maga után (azaz nem kapunk időbüntetést, amely megváltoztathatja, hogy hányadikként végeztünk a versenyen).
Kis türelemmel és gyakorlással persze könnyebbé válik a játék; érdemes a 125 köbcentis géposztállyal kezdeni, felfelé lépegetni, majd a MotoGP-ből visszaülni egy 125-ösre, ekkor ugyanis kellemes meglepetésre számíthatunk a kisebb motor könnyebb vezethetősége okán. Pusztán egyetlen dolog van még, ami panaszolandó: bukás után a játék akár a többi motoros útjába is képes visszarakni a pályára, akik persze feszt belénk rohannak; ráadásul ameddig játszottunk, csupán egyszer láttunk olyan balesetet, amelyben nem voltunk érintettek, ez pedig csak fokozza az utolsó helyen befutás esélyét.
Egyéb funkciók
Játszhatunk osztott képernyőn egyszerre ketten, vagy kihívás és óra elleni versenyzés módokban, de a MotoGP 10/11 igazán a „Career” módban teljesedik ki, amelyben lehetőséget kapunk saját csapatnév megadására, motorunk, bukósisakunk és matricáink megtervezésére, majd pályafutásunk fokozatos felépítésére, miközben a kemény munkával megkeresett nyereményeinket PR-os felvételére fordítjuk, aki viszont szponzorokat szerez, így egyre jobb motorokhoz és szerelőcsapathoz juthatunk. Kedves figyelmesség, hogy az első gyakorlófutamainkat az egykori versenyző, jelenleg a BBC MotoGP szakkommentátora, Steve Parrish nyugodt hangja kíséri, majd a karrierünk előrehaladtával tájékoztat arról, ami a pályán kívül történik, ráadásul futamok közben tippekkel is ellát.
Az is tetszik a játékban, hogy krediteket lehet gyűjteni „trükkök” bemutatásával, a nézőknek integetéssel, akik még akkor is üdvrivalgással hálálják meg kedvességünket, ha épp a 27-ik helyen kullogunk. (Sőt, akár elnézést is kérhetünk a többi versenyzőtől ütközés esetén.) Az eseményeket, komplett futamokat ismétlésben nézhetjük vissza, több kameraállásból és ha kezdőként egy létfontosságú versenyen kiesünk, a „Second Chance” funkcióval kapunk még egy esélyt: visszapörgethetjük a futamot egy tetszőleges pontra (pl. az azt megelőző pillanatra, hogy belerohantunk a gumifalba) és onnan folytathatjuk. Ráadásul kézi módban is játszhatunk, ha nem tetszik a készítők által meghatározott gombkiosztás sebességváltáshoz, illetve saját magunk irányítjuk a fékezést, a kiosztást tetszőlegesen megváltoztathatjuk.
Pozitívumok
Ilyen sokoldalúság mellett rengeteg mindent kínál a játék és annak ellenére, hogy legalább százszor ütköztünk, annyira lekötött bennünket, hogy csaknem megfeledkeztünk az igazi futam közvetítéséről...
Negatívumok
Jó lett volna, ha Rossit már az elejétől fogva a tűzpiros motoron látjuk... illetve azok, akik csak most ismerkednek ezzel a játékkal, konzollal, szó szerint órákat töltenek majd azzal, hogy sikerüljön a pályán maradni.
Mindent egybevetve
8/10
Ha csak be akarjuk kapcsolni a konzolt és nekiállni versenyezni, valószínűleg csalódást okoz a játék, ám ha megvan a kellő türelem úgy saját magunkkal, mint a játékkal szemben és szívesen próbálgatjuk a számtalan remek funkcióját, tetszeni fog.
A Capcom MotoGP 10/11 már kapható a Microsoft Xbox 360 és Sony PlayStation 3 konzolokra.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM:
Xbox 360 játék teszt: MotoGP 10/11